Viszont a szolgáltató már nagyon más. Nem voltak képesek
válaszolni tisztelettel teli kérésemre, kérdésemre sem. Régen
mindig kaptam választ az info@blogter.hu-ról. De mindegy...
Egy időben
szerettem labdázni. Volt egy kedvenc falam. Jó volt, mert mindig
visszapattant róla a labda. Mindig a kezemben landolt. Sokat
labdáztunk itt én és a fal. Aztán egy napon történhetett valami.
Mikor odaértem, már külsőre is látszott, hogy nem úgy fest a falam
mint régen.... Mintha...a színe is változott volna... De azért
dobtam a labdát és vártam.... Nem pattant vissza. Fura volt, ahogy
hozzáért mintha meg fogta volna a fal, a labda lehullott és
visszagurult.... Próbáltam mégegyszer, kicsit erősebben dobtam,
hátha akkor jobban pattan. Sajnos ugyanaz ismétlődött meg mint
elsőre. Akkor vettem észre, hogy az én kedves falamat újra
szigetelték. Ez az új anyag teljesen megváltoztatta a felületét, és
már többé nem pattant vissza róla a labda.
Szomorú voltam. Nem akartam új falat.... Így hát szorgalmasan
visszajártam, s talán a bentlakók nem örültek annyira, de addig
addig hajigáltam a labdát, míg egy kis felületen lekopott az új
réteg.
És mit találtam alatta??? Hát persze hogy az én jó régi ismerős
falamat, ahonnét újra visszapattant a labdám:)
Hogy így volt-e jó vagy odébb kellett volna állnom? Nem tudom.
Remélem a fal nem haragszik rám, hogy emlékeztettem arra, ki is
volt ő, és ki is ő még mindig az új szigetelés alatt.
Szeretem mikor a virtuális valóságból a valóságomba kerülnek
dolgok.
Ma kaptam e-mail kiskanáltól. Ő fogadta örökbe Pemetét a blogter
macskáját.
Sajnos egyenlőre oda nem tudok kommentelni, de igyekszem
keríteni egy embert itt a blogternél aki majd segít.
Idézet a levélből:
"Csak szeretném elmondani, hogy Pemete a mai napon elment
Nickához. Most már együtt vannak.
Nagyon nehéz időszakon vagyunk túl (kiskanal.sarok.org-on el tudod
olvasni), de meghoztuk a döntést, mert már csak szenvedett.
A kertben temettük el...
17,5 évet élt, nemrég még azt hittük lesz nagy tizennyolcadik
szülinapi bulija, de az alattomos rák nála is elő jött... a
májában..."
Pemete elment. Kicsivel több mint négy évet élt még Nicka halála
utána. Jó helyen, jó emberek és jó állatok között. Most találkoznak
ismét, és újra Nicka macskája lehet teljes egészében.
Szeretem mikor a virtuális valóságból a valóságomba kerülnek
dolgok.
Talán ezért is nem írom már ezt a blogot, hiszen már réges régen
kilépett a valóságba, és ott nem lehet mindent leírni.
Kellett keresni írásokat, és elővettem a blogomat. De azt hiszem
abba hagyom az olvasását, mert fájok.
Mert hiányoznak azok a szavak, azok az emberek, még akkor is ha
csak virtuális volt. Meg van akivel nem virtuális volt....
Tomacsek, Újlány, Igen, Merkoffo, peter, Hannibál, Gigi,
Bajla, csacsi is még is, Gasztro...Kósza, Zebra
"Merkoffo:
Valaki kitúrt az ágyadból; az usb csatlakozóba szorult az ujjad,
és egy gépházzal azért mégsem; felzaklatott a NG menő: Hangyák nemi
élete c. dokfilm; olyan részeg vagy, hogy ma a WC-n
alszol?????:)"
és még sokan...
Elmúlt.... de benne van a múltamban. Benne vagytok.
A múltkor vagdaltam a zölségeket a konyhában, és sok időm volt
gondolkodni. Egy alma is akadt a kezembe. Nem a gravitáció
érdekelt, bár a tömegvonzás is igen érdekes dolog.
George Clooney-t is szeretem, és a fiatal lányt, aki a
twilightból lehet ismerős... Fiatal, céltudatos, fiatal, szerelmes,
társaslény álmai olyanok mint egy átlagos huszon éves lányé, aki
keresi a társát, vagy kerüli a magányt?
Ha választhatnál egy filmet vagy egy mesét, amiben te lehetsz a
főhős, melyiket választanád?
Ha szerepelhetnél egy festményen, melyiken szeretnél ott lenni?
Ha könyvet írtak volna rólad, melyik lenne az?
Ha egyetlen álmod valóra válhatna, melyik volna?
Ha az egész eddigi életed során egy dolgot megváltoztathatnál, mit
lenne az? Van olyan?
Mert én már csak vezetek.... szépen ügyesen.
Meg is vagyok dícsérve. Még büszke is rám az oktatóm. De azon a
rohadt vizsgán azért megbuknék, mert az úgy van kitalálva. Én nem
bánom. Vizsgázni akarok menni, mert szerintem pont annyi
esélyem van átmenni mint két hét múlva. De kívánom hogy legyen
igaza az oktatómnak, és megéri még vezetni, vezetni....
Kezdek bekettyózni, és nem tudom levezetni a feszültséget...
Szeretnék elmenni bulizni, de itt Egerben nincs kivel igazából.
Most szombati Quimby már teltházas (Budapest). Kinéztük, hogy
január 1-én lesz Gödörben, déluán 3kor ránéztem mennyi a jegy.
Most, hogy elkezdtem megírni e-mailben családomnak, hogy én
névnapomra és karácsonyra kérném az elsejei Quimby koncertet,
gondoltam belinkelem nekik, hol lehet megvenni a jegyet. Erre mit
látok? 20:12 perckor kiblogolták, hogy bocsesz már arra sincs
jegy.
Mi van itt kérem? Ekkora hiány az értelems jó koncert, hogy
egy hónappal korábban szinte elfogynak a jegyek? Vagy én
vétettem? Túl sokat kérek? Vagy mi????
Ma is van egy koncert itt Egerben, jobb mint a semmi, de nincs
kivel.
Képzeljétek van 2 színházjegyem jó helyre a Padlás c. darabra
30án játszák itt Egerben, és szerintetek, van akivel
elmenjek? Nincs, nem nincsen! Mert miért? (Kedves ha tudod a
választ, mondd meg)
Szóval tisztelt olvasi, ha netán egri vagy, és szimpatikus vagy
és én is neked, akkor nyugodtan dobj egy kommentet, és talán
elvihetsz a színházba, én viszem a jegyeket.
Na? Igazán remek ajánlat, semmi dolgod nincs, csak
szimpatikusnak lenni!:)
Most pedig megyek és dugámba dőlök, mert nem vagyok én szamár,
hogy egyedül igyak, sőőőőőt! Alkoholom sincs hozzá.
Ültem. Autóban ültem. Autók suhantak el mellettem. Fel sem tűnt,
hogy én is zuhanok, izé suhanok. A haladásnak számtalan módja van.
Hogy most miért éppen zuhanás? hmm... MR2
Szeretnék zuhanni. Biztonságban zuhanni. Magasról le, tudva, hogy a
végén nem fog fájni.
Ülök. Pisilnem kell. Várok.
Sokszor megfordul a fejemben, hogy írni kéne ide....
De annyira megszerettem a posterous egyszerűségét, hogy... De
most feladom lustaságom, és csak azért is ide írok. Először!:)
Ma voltam Budapesten kb. 1 órát. Én vezettem Egerből odáig, ott
és vissza:) Mert ilyen ügyes vagyok! Az oktatómmal
voltam. De úgy érzem, menni fog ez a dolog, nagyon jó volt, hogy ez
jött. Külön köszönet a gyermek apjának, aki addig vigyázott
rá, míg én kiruccantam vezetni.
Megnéztem két filmet is mostanában. Igazából hármat. Mindegyiket
szeretem.
A nyúl és a Farkas - Képekben egy rövid és tanulságos mese. Ilyen egy nyúl, mikor már álmos és nyűgös és nem hagyják békében! grrrrrrrrrrrr...
Beszámoló, így vagyunk:) - Huh. Jó régóta akarok írni. De van egy dilemmám mindig (ha már Emmám nem lehet:). Még pedig, hogy honnét vonjak el időt és energiát. Aljas módon a blogomról vontam el idáig. Energiát, mert hogy a jobb kezem zsibbad&a...